Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Brigitta ötödik hónapja

2011.09.20

 

Átestünk az utolsó kötelező szurin, ami nem is volt annyira rémes, mint ahogy kicsilányunk sakálüvöltése mutatta. Berezegtek az ablaktáblák is a rendelőben és akkor még sehol sem volt a doktornéni. Sajnos az oltássorozat nem ért véget még jön 3havi adag fakultatív szuri.
Brigitta és a Masszázs: A rendelő rossz emlékeket ébreszt az egyébként nemsírós és nyugodt gyermekünkben. Történt az, hogy babamasszázsra invitált minket a védőnéni. 3 fiú társaságát élvezhette volna a kisasszony, ha nem akarta volna pont akkor megdönteni a távolbasírás világcsúcsát. A sirás olyan a gyerkőcöknél, mint az ebeknél az ugatólánc... szóval a végén minden baba bőgőzött, mert Brigitta nem hagyta abba. Még a szopizás sem segített feledtetni a bánatát. Zsupsz vissza a csomagba és indulás sétálni. Persze 3 saroknyival arrébb már édesdeden szundikált. A masszázs meg póruljárt. Majd legközelebb talán... Legközelebb viszont mosolygósan telt a program, mert nem lett lepucérítva a kisasszony, ezzel ki is húztuk a dolog méregfogát. Eleinte csak pislogott és figyelte, hogy a mellette hempergő Benedekbaba mit szövegel. Illedelmesen megvárta, míg Benedek befejezi a szövegelést és elszundít, akkor belekezdett a monológba és összefoglalva válaszolt Benedeknek, aki igazi férfi lévén csukott szemek mögül figyelte a női csevelyt.
 
Babája és a könyvek: Brigitta úgy döntött, hogy elég neki a papírdobozos birkaszámlálgatásból, komolyabb vizekre kíván evezni,... olvasni szeretne. Óhaját leső szülőként meg is vásároltuk számára az első könyvet (szerintünk a legmegfelelőbb olvasmányt), mely műnek a címe: Pom-Pom Afrikában. Leporelló alakú, pont babakézbe illő verzió, bár néha kisangyalkánknak elkél egy kis segítség a lapozásnál, de az ilyen jellegű igényét hangos méltatlankodással jelzi is a véletlenül késlekedő éppen szolgálatos szülőegységnek. Szerencsére kicsilányunk kultúra iránti érdeklődése úgy tűnik mindennapossá válik. Kiköveteli a képek hosszas szemlélgetését és eltűri, hogy meséljünk is hozzá. Nyálban tocsogó ujjaival mosolyt mázol a krokodil, strucc és oroszlán képére és boldogan nyugtázza, hogy huh ez az oldal is kész, jöhet a következő. Nagyon elmélyülten figyeli az egyébként elég ákombákom rajzokat a könyvben. Balga fantáziátlan szülőként némelyik figuráról nehéz eldöntenünk, hogy vajon mit is akar ábrázolni és a majomnak vajon miért van macira hasonlító feje? Ez sajnos felnőtt korunk földhözragadtságából adódik, mert Briginek mindez fel sem tűnik. Kislányunk amióta felfedezte a könyveket, azóta napi programmá tette a kultúréhsége csillapítását. Reggel még ébredési fázisban apukájától megkapja a reggeli (puha és recsegős) újságot, ki is olvassa, amig anya felkészül a reggeliztetésre. Természetesen a délután sem múlhat el olvasmány nélkül, ekkor már keményebb(fedelű) irományok után nyúl, kommentálja is a látottakat, lapozási igényét is elég erőteljesen jelzi.
Brigitta mint UriGeller: Brigittalányunk indulhatott volna UriGeller műsorában. Kiemelkedő teljesítménye a koszmósampon eltüntetésében mutatkozott meg. A produkció a következőképp zajlott: természetesen pancsolás után érzett nagy örömében elterelő hadműveletként akkora fickándozást rendezett a pelenkázón, hogy alig győztük körbeállni, hogy le ne ficánkolja magát a magasból. A kezelábaösszevisszajár üzemmód következtében a körülötte lévő tárgyak mint: krémestégelyek, púder, popsitörlő, fülpiszkák és koszmósampon egy csapásra a földszintre kerültek. Szorgos szülőként szedegettük is a leküldött dolgokat, mint a dalocskában a meggyet. Ámde a fifikás kisasszony olyan szuperül tud célozni, hogy a koszmósampon a kukában kötött ki és igencsak jól elbújt a dudorodó, szagoskodó pelusok köszött. Koszmósampon útja egyenesen meg sem állt a kukásautóig, mert balga szülőként nem tartottunk vizitet a pelusok között... Más dolgokat is próbált már kikukázni, de már szemfülesek vagyunk, így úszta meg a rugdalózó, pelenka és púderesdoboz is.
Anyaegység és a Bifidusz: Tanulságom történetét is megosztom Veletek. Történt ugyanis az, hogy megettem reggelire egy Aktíviát, mivel gondoltam, hogy a túróscsusza, puding és egyéb tejes dolgok nem okoztak eddig problémát, akkor ez sem fog. Node a bifidusszal nem számoltam. Milyen okosak a babák... Délutánra beért a bifidusz a cicibe, hát Brigitta megszagolván az uzsonnáját olyan éktelen sivítozásba kezdett, hogy csak pisolgtunk az apukájával, mert még nem volt rá eset, hogy az evészetet visszautasítsa. Még a kiskanállal a szájába ügyeskedett addagot is nagy ívben kiköpte. Még jó, hogy a hűtőben volt reggeli tartalék, így apa megcumiztatta Babáját, anya meg elbújva a konyhában hüppögve kifejte a bifidusztejet és megetette vele a csatornalakókat. (Ha pár év múlva Godzilla méretű patkányok fognak feljönni a csatornából, akkor sejteni fogom, hogy a mosogatóba leengedett jópár liter tejtől nőttek szép nagyra.) Szerencsére a vacsorát már elfogadta a kisasszony, így megnyugodhattunk. Bifiduszt meg apa szépen kiette a hűtőből.
Brigitta és a Karácsony: Nagyon sok érdekes dolog történt Brigittával az ünnepek alatt. Elgondolkozva szemlélte, hogy apa nem ment dolgozni és jókat tudtak hancúrozni, sétálni. Nem kellett korán kelni sem, ez volt ám a kánaán! Természetesen a karácsony varázsa megérintette már picilányunkat, de még csak a látottak szintjén. Elámulva nézte, hogy apa mit legózik azzal a zöld faalakú valamivel és utána miért aggat rá izzósort, díszeket. Hú, azért innetől már izgalamasabb lett a dolog, de szépen fénylik, csillog. -Vegyetek ki a kiságyból, de iziben! -követelte Brigitta. Közelről megszemlélve is tetszett neki a karácsonyfa. Igaz fenyőillata nem volt, de a nagymamáéktól elcsórt igazifenyőgallynak sem... A szenteste békésen, játszva, eszegetve eltelt. Utána következett a kódorgás egyik nagymamától a másikig, ami nagyon fárasztó volt a kisasszony számára, hiszen semmiről sem szeretett volna lemaradni, így a napközbeni szundizásokat kihagyta. Láss csodát a Jézuska mindkét helyen járt és sok színes, csörgő, zörgő, nyálazható dolgot hozott. Ezt nem hagyhatta Brigitta annyiban, Ő is adni szeretett volna (gondolom),így sok morfondírozás után úgy döntött, meglepetésként akkorát durrant a pelusba, amekkorát a pelus még nem látott... átszakadtak a gátak, kitört a cunami kislányunk popójából. Bevallom még a háta közepe, nyaka is... csokis lett. Szóval ruhát is kellett váltani. Természetesen megismételte a csokislapocka-hadműveletet szilveszterkor is, nehogy valamelyik nagyszülő lemaradjon a produkcióról.
       Az év végi tüzijátékozástól bevallom őszintén, kicsit tartottam, nehogy felébressze a kisangyalt (bár lőrincen szerencsére nem volt akkora durrogtatás). Aggodalmamat szerencsére Brigitta nem igazolta be, végigszundizta az egészet, ellenben a Diego-Mici macska remegve könyörögte be magát a lakásba.
Becenevek: Mazsola, Pogácsa, Pogácsanyuszi, Babája, MéregZsáklin, SvihákPanna
Méretek: A védőnéni mérlege 7,40kg-ot mutatott, de tele pocakkal. Apa és anya karra gyúr...